AI-jog / Technológiai jog / Compliance

Szakmai összefoglaló

AI Act szoftverfejlesztőknek: mikor lesz szolgáltató az MI-modellt integráló vállalkozás?

A cikksorozat részei

  1. AI Act helyzetkép – 2026 őszén
  2. ChatGPT és más MI-eszközök a munkahelyen: mire kötelezi a munkáltatót az AI Act?
  3. AI Act szoftverfejlesztőknek: mikor lesz szolgáltató az MI-modellt integráló vállalkozás? (megnyitva)

Szolgáltató

A szolgáltató olyan személy vagy szervezet, amely MI-rendszert vagy általános célú MI-modellt fejleszt vagy fejlesztet, és azt saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba, illetve MI-rendszer esetén helyezi üzembe.

Ezért nemcsak az lehet szolgáltató, aki saját MI-modellt fejleszt és tanít. Szolgáltató lehet az a vállalkozás is, amely például az OpenAI, az Anthropic vagy a Google modelljét integrálja a saját MI-rendszerébe, majd ezt a rendszert saját neve alatt kínálja ügyfeleinek.

Ebben az esetben a vállalkozás a saját MI-rendszerének a szolgáltatója, miközben az alapul szolgáló általános célú MI-modell szolgáltatója továbbra is a modell eredeti szolgáltatója.

Általános célú MI-modell (GPAI)

Az általános célú MI-modell olyan MI-modell, amely sokféle feladat ellátására alkalmas, és különböző MI-rendszerekbe integrálható.

Az MI-modell önmagában nem MI-rendszer: a modell egy MI-rendszer alapjául vagy részéül szolgálhat, míg az MI-rendszer már meghatározott funkciót vagy szolgáltatást nyújt a felhasználó számára.

Mi a teendője az MI-rendszer szolgáltatójának?

Az MI vállalati alkalmazása ma már túlmutat a munkavállalók által használt chatasszisztenseken. MI működhet egy szoftver belső agent rendszerében, keresőjében, dokumentumfeldolgozásában, csalásfelderítésében, képfelismerésében, ügyfélkiszolgálásában vagy akár egy teljesen háttérben futó automatizált funkcióban is.

Az MI-t használó vállalkozásoknak figyelemmel kell lenniük arra, hogy ha egy MI-modellt saját termékükbe vagy szolgáltatásukba integrálnak, és az így létrejövő MI-rendszert saját nevük alatt kínálják ügyfeleiknek, az adott rendszer tekintetében az AI Act szerinti szolgáltatónak minősülhetnek, és ennek megfelelő kötelezettségekkel kell számolniuk.

Tájékoztatás MI-vel történő kommunikációról

Ha egy MI-rendszert arra terveztek, hogy természetes személyekkel közvetlenül kommunikáljon (tipikus példa erre egy chatbot), a szolgáltatónak úgy kell kialakítania a rendszert, hogy a felhasználó tájékoztatást kapjon arról, hogy MI-rendszerrel lép kapcsolatba.

Erre nincs szükség, ha az MI használata a körülmények és a használat kontextusa alapján egy észszerűen tájékozott és figyelmes felhasználó számára nyilvánvaló. Az 50. cikk ezen kötelezettsége 2026. augusztus 2-tól már alkalmazandó.

MI által generált tartalom géppel olvasható jelölése

Az olyan MI-rendszerek szolgáltatóinak, amelyek szintetikus hang-, kép-, videó- vagy szöveges tartalmat generálnak, biztosítaniuk kell, hogy a rendszer kimenete géppel olvasható formában jelölt és MI által létrehozottként vagy manipuláltként felismerhető legyen. A kötelezettség nem vonatkozik arra, ha a rendszer csak szokásos szerkesztést segítő funkciót lát el, vagy a felhasználó által megadott tartalmat érdemben nem változtatja meg.

Ez a kötelezettség főszabály szerint 2026. augusztus 2-tól alkalmazandó. A 2026. augusztus 2. előtt forgalomba hozott rendszerek esetében az 50. cikk (2) bekezdése szerinti jelölési és észlelési követelmény teljesítésére 2026. december 2-ig tart az átmeneti időszak.

Tiltott MI-gyakorlatok

A termék kialakítása és tervezett felhasználása során el kell kerülni azt, hogy az MI-rendszer az AI Act 5. cikke által tiltott gyakorlatot valósítson meg. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden, elméletileg visszaélésre is használható funkciót technikailag ki kell zárni. Az 5. cikk tilalmai 2025. február 2. óta alkalmazandók.

Downstream szolgáltatók: mikor válik szolgáltatóvá az, aki „csak” integrál?

Az AI Act szerint downstream szolgáltató az az MI-rendszer-szolgáltató, aki MI-modellt integrál a rendszerébe, függetlenül attól, hogy a modellt maga fejlesztette, vagy más szolgáltató modelljét használja. Ehhez azonban továbbra is teljesülnie kell a szolgáltatói minőség feltételeinek, vagyis annak, hogy a vállalkozás MI-rendszert fejlesszen, és azt saját neve alatt hozza forgalomba.

Hogy egy külső modellt használó vállalkozás ennek alapján mikor minősül szolgáltatónak, az a gyakorlatban a rendszer felépítésén múlik. Ezt néhány tipikus eseten keresztül mutatom be

Az első eset viszonylag világos. Ha egy SaaS-szolgáltató saját felületén és saját munkafolyamatában hív meg külső modellt, kezeli a promptokat és a kimenetet, majd az így működő rendszert saját neve alatt kínálja, akkor jellemzően az adott MI-rendszer szolgáltatójának, és ezzel downstream szolgáltatónak minősülhet.

Bonyolultabb a helyzet a BYOK („bring your own key”) vagy az MCP (Model Context Protocol) alapú megoldásoknál. Ha a felhasználó a saját OpenAI-, Anthropic- vagy más hozzáférését használja, és a vállalkozás csupán egy MCP-szervert, eszközt vagy adatforrást tesz elérhetővé, nem magától értetődő, hogy ez a vállalkozás a teljes MI-rendszer szolgáltatója. Ilyenkor elsődlegesen az integráció egyedi jellegzetességeit és azt lehet vizsgálni, ki kínálja az MI-rendszert saját neve alatt. Az MCP-szerver csak eszközt vagy adatot ad a rendszerhez, maga nem MI-rendszer, ezért aki ilyet biztosít, önmagában ettől még nem lesz szolgáltató.

Ha viszont a vállalkozás saját terméke végzi a modellhívásokat, állítja össze a promptokat, vezérli az eszközhasználatot és jeleníti meg az eredményt, a felhasználó saját API-kulcsa sem változtatja meg a szolgáltatói minősítést.

Az AI Act szerinti szerepet nem az API-kulcs, az MCP vagy más technikai elnevezés dönti el, hanem a tényleges rendszerarchitektúra és a felek valós szerepe.

Érdemes előzetesen felmérni a nagy kockázatú besorolást

Ha a vállalkozás olyan MI-rendszert fejleszt, használ, vagy tervez fejleszteni vagy használni, amely nagy kockázatú rendszernek minősül, már most érdemes tisztázni a besorolást és az ahhoz kapcsolódó későbbi megfelelési feladatokat. Ha a vállalkozás a kivételre hivatkozik, az értékelést dokumentálni kell.

Ha vállalkozása MI-rendszert fejleszt vagy épít be saját termékébe, segítek az AI Act szerinti szerepek és kötelezettségek meghatározásában, valamint a kapcsolódó szerződések és belső szabályzatok áttekintésében.

Gyakran ismételt kérdések az AI Actről

Ha a modellt saját termékébe vagy belső eszközébe építi, és az így létrejövő rendszert saját neve alatt kínálja vagy saját maga üzembe helyezi, jellemzően igen, és downstream szolgáltatónak is minősül. Ha a munkatársai egy kész MI-eszközt használnak szakmai célra, a vállalkozás alkalmazó.

Jogszabályi háttér

A szolgáltatói minőség és a downstream szolgáltató fogalmának meghatározásakor különösen az (EU) 2024/1689 rendelet (AI Act) 3. cikkének 3. és 68. pontja irányadó. A közvetlen MI-kommunikációra és a generált tartalom géppel olvasható jelölésére vonatkozó követelményeket a rendelet 50. cikkének (1)–(2) bekezdése tartalmazza.

Szerző: dr. Kemény Gergely, ügyvéd

A cikk a közzététel időpontjában hatályos jogszabályok és elérhető európai bizottsági iránymutatások alapján készült. A cikk általános tájékoztatást nyújt, és nem minősül egyedi ügyben adott jogi tanácsadásnak. Az AI Act alkalmazása az adott rendszer működésétől, felhasználási céljától és a vállalkozás szerepétől függhet, ezért minden ügyben egyedi értékelés szükséges.

Kérdése van?

Nézzük meg együtt, mit jelent ez a vállalkozására.

Ha a cikkben tárgyalt kérdés a vállalkozását is érinti, forduljon hozzám bizalommal.