Szellemi tulajdon

Védjegy­bejelentés

A védjegybejelentés előkészítése és benyújtása Magyarországon, az Európai Unióban és a madridi nemzetközi rendszer keretében.

01 · MAGYARORSZÁG

Magyar védjegybejelentés

Nemzeti bejelentés a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH).

89 000 Ft‑tól
Hivatali díj: 81 000 Ft‑tól

02 · EURÓPAI UNIÓ · 27 TAGÁLLAM

Uniós védjegybejelentés

Egységes uniós védjegybejelentés az EUIPO‑nál.

149 000 Ft‑tól
Hivatali díj: 850 EUR‑tól

03 · NEMZETKÖZI

Nemzetközi bejelentés a WIPO madridi rendszerében, az egyezményben részes országokra.

199 000 Ft‑tól
Hivatali díj: 653 CHF alapdíj + országonkénti díjak

Példa szóvédjegyre, egy áruosztályban: magyar bejelentésnél összesen 170 000 Ft, uniós bejelentésnél 149 000 Ft + 850 EUR. A hivatali díj áruosztályonként emelkedik.

A feltüntetett ügyvédi megbízási díjak AAM bruttó összegek, amelyeken felül a bejelentés terjedelmétől és típusától függően hivatali díjak fizetendők.

Ki intézi az ügyét

A védjegybejelentések előkészítésével és az eljárások követésével személyesen foglalkozom. Ügyvédként elsősorban szoftveres és technológiai vállalkozásokkal dolgozom együtt, munkám során rendszeresen foglalkozom védjegyoltalommal kapcsolatos kérdésekkel.

Dr. Kemény Gergely
ügyvéd
Budapesti Ügyvédi Kamara

Ajánlatkérés

Kérjen ajánlatot védjegybejelentésre

2 munkanapon belül válaszolok.

Az ajánlatkérés nem hoz létre ügyvédi megbízást. Kérjük, első megkeresésében ne küldjön különösen érzékeny adatokat.
Telefon: +36 70 656 9956

Mit tartalmaz a védjegybejelentés?

Az ügy előzetes áttekintése, védjegykutatás

A kérelem benyújtása előtt tanácsolt felmérni, a kockázatokat, hogy milyen jogokkal és védjegyekkel ütközhet a megjelölés levédetése.

Az árujegyzék összeállítása

A védjegyoltalom nem általános, emiatt meg kell határozni, hogy elsődlegesen milyen áruk és szolgáltatások kapcsán merülne fel a megjelölés használata.

A bejelentés elkészítése és benyújtása, eljárás követése

Elkészítem a bejelentést, és benyújtom az illetékes hivatalhoz. Szükség esetén gondoskodom a hivatali felhívások megválaszolásáról, valamint a hiánypótlásról.

Hogyan zajlik a bejelentés?

A védjegybejelentés lépései: kutatás, árujegyzék, benyújtás, vizsgálat, meghirdetés, felszólalás, lajstromozás

Gyakori kérdések

Szükség van a levédetni kívánt megjelölésre (név, logó, stb.), a bejelentő adataira, valamint annak meghatározására, hogy milyen árukhoz vagy szolgáltatásokhoz fog kapcsolódni a védjegy használata.

A védjegyoltalom elsődlegesen csak az árujegyzékben meghatározott árukra és szolgáltatásokra terjed ki. A szükséges áruosztályok száma az üzleti tevékenységtől függ.

A védjegybejelentés költsége az ügyvédi munkadíjból és a bejelentéshez kapcsolódó hivatali díjakból áll. A hivatali díjak az oltalom területi kiterjedésétől és az érintett áruosztályok számától függően változnak.

Az aktuális hivatali díjak az alábbi tájékoztatókban érhetők el:

Egyes esetekben, felszólalás, vagy más hivatali felhívások esetén további ügyvédi közreműködés válhat szükségessé. Az ilyen többletfeladatok ellátása külön, óradíj alapú elszámolás szerint történik. A korábbi jogokkal való ütközés és az esetleges felszólalások kockázata előzetes védjegykutatással felmérhető és mérsékelhető, de teljesen azonban nem zárható ki.

A védjegyoltalom minden esetben meghatározott földrajzi területen belülre szól, a magyar védjegyoltalom Magyarország területére, míg az európai uniós védjegy valamennyi uniós tagállamra kiterjed (Magyarországra is). A megfelelő oltalmi forma kiválasztása elsősorban a tevékenység földrajzi kiterjedésétől és az üzleti tervektől függ.

A magyar védjegybejelentési eljárás kedvező esetben körülbelül 5, az európai uniós eljárás 6 hónapot vehet igénybe. A bejelentés benyújtását követően az illetékes hivatal (SZTNH vagy EUIPO) megvizsgálja az alaki és érdemi követelmények teljesülését, amennyiben nincs akadálya meghirdeti a bejelentést.

A meghirdetéstől számított három hónapon belül a korábbi jogok jogosultjai felszólalhatnak a védjegy lajstromozásával szemben. Amennyiben nem merül fel akadály, a védjegyet lajstromozzák. Hiánypótlás vagy felszólalás esetén az eljárás időtartama jelentősen meghosszabbodhat.

Magyar védjegybejelentés esetén külön díj ellenében gyorsított vagy különleges gyorsított eljárás is kérhető.

Védjegyként többek között márkanevek, logók, hangsorok (MÁV-szignál) és szlogenek is levédhetők, feltéve, hogy megfelelnek a jogszabályi követelményeknek, különösen a megkülönböztető képességre vonatkozó előírásoknak.

A védjegy nem ütközhet korábbi védjeggyel, ami azt is jelenti, hogy nem utánozhat már oltalommal rendelkező megjelölést. A védjegykutatás segít feltárni a korábbi azonos vagy hasonló védjegyeket, amelyek akadályozhatják az oltalom megszerzését, vagy később jogvitához vezethetnek.

A szóvédjegy és az ábrás védjegy eltérő oltalmi kört biztosíthat, ezért bizonyos esetekben a márkanév és a logó önálló védelme is indokolt.

A korábbi védjegy jogosultja felszólalást nyújthat be, ha úgy ítéli meg, hogy a bejelentett megjelölés sérti a jogait. A felszólalás külön eljárást eredményezhet, amelyben a jogi képviselet külön megbízás tárgyát képezi.

A védjegyoltalom általában tíz évig tart, és további periodusokra korlátlan alkalommal megújítható, az előírt díjak megfizetése mellett.

A cégnév vagy a domainnév bejegyzése önmagában nem biztosít kizárólagos jogot a megjelölés márkanévként történő használatára, és nem zárja ki a korábbi védjegyjogokkal való ütközést. Ezért piacralépéskor a domainnév bejegyzése mellett célszerű haladéktalanul a védjegyoltalom megszerzését is elindítani.

Egyéb magyar és uniós védjegyügyek

Védjegybejelentésen túlmenően többek között az alábbi eljárásokban is vállalok képviseletet:

Ha egy új bejelentés korábbi védjegyjogot sért, a jogosult felszólalással léphet fel a lajstromozás ellen. A felszólalás és az azzal szembeni védekezés megszerkesztése, illetőleg a jogi érvek kidolgozása szakértelmet igényel.

A már lajstromozott védjegyek is támadhatóak. A lajstromozáskor fennálló kizáró okok törlési eljárást, míg például a védjegy tartós használatának hiánya az oltalom megszűnésének megállapítására irányuló eljárást alapozhat meg. Mindkét eljárásban fontos szerepet kap a jogi álláspont megfelelő alátámasztása és a bizonyítékok előterjesztése.

Ha valaki engedély nélkül használ más védjegyével azonos vagy összetéveszthetően hasonló megjelölést, az a körülményektől függően védjegybitorlást valósíthat meg. A jogosult felszólítással, egyezségi tárgyalásokkal vagy szükség esetén bírósági eljárásban léphet fel a jogsértéssel szemben.

A védjegyoltalom határozott időre szól, így periódusonként megújítani szükséges.

A védjegy forgalomképes vagyontárgy is egyben, emiatt szerződésben átruházható, vagy védjegy alapján felhasználási engedély adható. Ezek az ügyek szerződések elkészítését és hivatali nyilvántartási eljárások lefolytatását igénylik.

Kérdése van a bejelentés előtt?

Hívjon a +36 70 656 9956 számon, vagy írja le röviden az ügyét az ajánlatkérő űrlapon.